Az Európai Bizottság új, átfogó programot fogadott el a
készségek fejlesztésére vonatkozóan. A kezdeményezés azt hivatott
biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek
széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban
kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. Ez végső soron elő
fogja mozdítani a kontinensen a foglalkoztathatóságot, a
versenyképességet és a gazdasági növekedést. A témában
készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az
európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a
számolási és a digitális készségek terén pedig még ennél is
rosszabb a helyzet. Ugyanakkor sok európai dolgozik olyan munkakörben,
amely nem felel meg az ambícióinak, és amelyben nem tudja
kamatoztatni a tehetségét. A 16-74 éves magyarok 50%-a nem
rendelkezik semmiféle digitális jártassággal. Idehaza a diákok
25%-a részesül szakképzésben, és a felnőttek 6%-a (míg az
európaiak 11%-a) vesz részt az egész életen át tartó tanulásban.
Ezzel egyidejűleg a magyar munkaadók közel 57%-a, és az európai
munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő
készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég
növekedni tudjon, és képes legyen innovációs tevékenységet
végezni. A magyarországi magasan képzett fiatalok foglalkoztatási
aránya közel 86%, szemben az európai 80,5%-os rátával. Annak
érdekében, hogy segítsen megbirkózni a készségek terén
jelentkező kihívásokkal, a Bizottság tíz intézkedésből álló
kezdeményezést indít útnak. Az intézkedések hatására
láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és
helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az
elismerésük - az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.
A teljes angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.
készségek fejlesztésére vonatkozóan. A kezdeményezés azt hivatott
biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek
széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban
kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. Ez végső soron elő
fogja mozdítani a kontinensen a foglalkoztathatóságot, a
versenyképességet és a gazdasági növekedést. A témában
készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az
európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a
számolási és a digitális készségek terén pedig még ennél is
rosszabb a helyzet. Ugyanakkor sok európai dolgozik olyan munkakörben,
amely nem felel meg az ambícióinak, és amelyben nem tudja
kamatoztatni a tehetségét. A 16-74 éves magyarok 50%-a nem
rendelkezik semmiféle digitális jártassággal. Idehaza a diákok
25%-a részesül szakképzésben, és a felnőttek 6%-a (míg az
európaiak 11%-a) vesz részt az egész életen át tartó tanulásban.
Ezzel egyidejűleg a magyar munkaadók közel 57%-a, és az európai
munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő
készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég
növekedni tudjon, és képes legyen innovációs tevékenységet
végezni. A magyarországi magasan képzett fiatalok foglalkoztatási
aránya közel 86%, szemben az európai 80,5%-os rátával. Annak
érdekében, hogy segítsen megbirkózni a készségek terén
jelentkező kihívásokkal, a Bizottság tíz intézkedésből álló
kezdeményezést indít útnak. Az intézkedések hatására
láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és
helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az
elismerésük - az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.
A teljes angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.