Az idei fogyasztói körülmények eredménytábla a digitális
egységes piacon tapasztalható, vásárlásra vonatkozó feltételekre
összpontosított. A felmérés rámutat, hogy az Európai Unióban
továbbra sem kellően fejlett piac a határokon átnyúló
e-kereskedelem: a vásárlók 61%-a szívesebben vásárol online a
saját országán belül, és mindössze 38% azok aránya, akik más
uniós országokból vásárolnak szívesebben. A bizalom hiánya, a
területi korlátozások és az árdiszkrimináció számítanak a
határokon átívelő elektronikus kereskedelmet hátráltató
legfontosabb akadályoknak. A határokon átnyúló e-kereskedelem
egyszerűsítése és előmozdítása érdekében a Bizottság a
digitális egységes piachoz fűződően még idén javaslatot fog
előterjeszteni, mely az online vásárlásokra vonatkozóan
harmonizált uniós szerződési szabályokat és fogyasztóvédelmet
foglal magában.
A felmérés szerint a magyar internetes vásárlási felületek az
Unióban a legtöbb információval szolgáló oldalak között vannak,
ám a magyar fogyasztók 38%-a számolt már be problémákról online
vásárlásai kapcsán. A kiskereskedők uniós szinten Magyarországon
bíznak meg leginkább (84%) a termékeken szereplő környezetvédelmi
információkban. Magyarországon tapasztalható a harmadik legnagyobb
arányban, hogy a kiskereskedők tájékoztatják felügyeleti
szervüket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, és
hasonlóképpen a magyar kiskereskedőket (44%) csak a máltaiak előzik
meg Európában az alternatív vitarendezésben való részvétel
terén.
A 2015-ös fogyasztói eredménytábla főbb megállapításai:
* a határokon átívelő internetes vásárlás sok esetben
nehézségekbe ütközik
* a fogyasztói jogokkal kapcsolatosan további figyelemfelhívó
kezdeményezések szükségesek
* az alternatív vitarendezés továbbfejlesztése hatékonyabb
fogyasztói jogorvoslatot jelent
* a termékek biztonságába vetett bizalom az évek során nem
változott.
egységes piacon tapasztalható, vásárlásra vonatkozó feltételekre
összpontosított. A felmérés rámutat, hogy az Európai Unióban
továbbra sem kellően fejlett piac a határokon átnyúló
e-kereskedelem: a vásárlók 61%-a szívesebben vásárol online a
saját országán belül, és mindössze 38% azok aránya, akik más
uniós országokból vásárolnak szívesebben. A bizalom hiánya, a
területi korlátozások és az árdiszkrimináció számítanak a
határokon átívelő elektronikus kereskedelmet hátráltató
legfontosabb akadályoknak. A határokon átnyúló e-kereskedelem
egyszerűsítése és előmozdítása érdekében a Bizottság a
digitális egységes piachoz fűződően még idén javaslatot fog
előterjeszteni, mely az online vásárlásokra vonatkozóan
harmonizált uniós szerződési szabályokat és fogyasztóvédelmet
foglal magában.
A felmérés szerint a magyar internetes vásárlási felületek az
Unióban a legtöbb információval szolgáló oldalak között vannak,
ám a magyar fogyasztók 38%-a számolt már be problémákról online
vásárlásai kapcsán. A kiskereskedők uniós szinten Magyarországon
bíznak meg leginkább (84%) a termékeken szereplő környezetvédelmi
információkban. Magyarországon tapasztalható a harmadik legnagyobb
arányban, hogy a kiskereskedők tájékoztatják felügyeleti
szervüket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, és
hasonlóképpen a magyar kiskereskedőket (44%) csak a máltaiak előzik
meg Európában az alternatív vitarendezésben való részvétel
terén.
A 2015-ös fogyasztói eredménytábla főbb megállapításai:
* a határokon átívelő internetes vásárlás sok esetben
nehézségekbe ütközik
* a fogyasztói jogokkal kapcsolatosan további figyelemfelhívó
kezdeményezések szükségesek
* az alternatív vitarendezés továbbfejlesztése hatékonyabb
fogyasztói jogorvoslatot jelent
* a termékek biztonságába vetett bizalom az évek során nem
változott.