Európában elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a legtöbb országban köztársaság legyen az államforma, de mind a mai napig vannak olyan országok, ahol ötvözték a királyság és a köztársaság berendezkedését. Jelenleg 12 uralkodó dinasztia van az öreg kontinensen. Előző cikkünkben már bemutattunk hat uralkodó dinasztiát, most pedig folytatjuk a további hat uralkodó családdal.
Svédország
A svéd monarchia államiságának története a 10-11. századig nyúlik vissza. Az államfő szerepét betöltő svéd király pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel bír, tényleges politikai hatalma nincsen. Jelenleg 1973 szeptembere óta XVI. Gusztáv ül Svédország trónján, a trónöröklési rend szerint pedig elsőszülött lánya, Viktória fogja őt követni az uralkodásban.
Nagy-Britannia
Anglia 871-ben létrejövő királysága és a 843-tól létező Skót Királyság hosszas háborúzást követően hivatalosan 1603-ban lépett perszonálunióra, amelynek élére a skót Stuart-dinasztia lépett. 1927-től – Írország függetlenségének kikiáltása miatt – ismét névváltás következett: azóta hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként emlegetik a nyugat-európai szigetországot. Az ország és a Brit Nemzetközösség élén az 1917-ben létrejött, a világ legismertebb uralkodói dinasztiája, a Windsor-ház áll. Az állam élén az 1952 óta regnáló II. Erzsébet áll, utóda pedig fia, Károly walesi herceg.
Miniállamok
Európa hat miniállamából négyben található monarchikus államforma: Andorrában, Liechtensteinben, Monacóban és a Vatikánban. Andorra végső államformája már 1278-ben létrejött. A függetlenné váló ország élére a francia Foix grófja és Urgel püspöke lépett, megelőzve ezzel a világi és egyházi vezetés közti konfrontációt. 1607-től a mindenkori francia államfő vette át a grófi szerepkört. Jelenleg Joan Enric Vives Sicília püspök és François Hollande francia elnök áll a miniállam élén.
Liechtenstein államformája csupán 1921 óta alkotmányos monarchia. Élén a modern világ leggazdagabb családjainak egyike, a Liechtenstein-család tagja, az 1989 óta regnáló II. János Ádám fejedelem áll, utóda fia, Alajos.
Monaco városát 1215-ben alapították, s a 13. század vége óta a Grimaldi család befolyása alatt áll. Az 1911-es alkotmány révén alkotmányos monarchiává lett Monaco (addig abszolút hatalma volt a hercegnek) élén 2005 óta az 1958-ban született II. Albert áll, aki az államfői tisztséget tölti be, míg a végrehajtó hatalmat gyakorló államminisztert (azaz a kormányfőt) a francia kormány által kijelölt franciákból a herceg választja meg.
A több mint ezer éves múlttal büszkélkedő Pápai Állam a 19. század közepére vesztette el függetlenségét, s csupán az 1929-es lateráni szerződésben nyerte vissza az Olasz Királyságtól. A világ legkisebb területű (0,44 négyzetkilométer) államának élén jelenleg Ferenc pápa áll, utódját a bíborosi konklávé választja meg. A Vatikán államformája teokratikus monarchia.
Forrás: múlt-kor, wikipédia
A svéd monarchia államiságának története a 10-11. századig nyúlik vissza. Az államfő szerepét betöltő svéd király pusztán ceremoniális és reprezentációs szereppel bír, tényleges politikai hatalma nincsen. Jelenleg 1973 szeptembere óta XVI. Gusztáv ül Svédország trónján, a trónöröklési rend szerint pedig elsőszülött lánya, Viktória fogja őt követni az uralkodásban.
Nagy-Britannia
Anglia 871-ben létrejövő királysága és a 843-tól létező Skót Királyság hosszas háborúzást követően hivatalosan 1603-ban lépett perszonálunióra, amelynek élére a skót Stuart-dinasztia lépett. 1927-től – Írország függetlenségének kikiáltása miatt – ismét névváltás következett: azóta hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként emlegetik a nyugat-európai szigetországot. Az ország és a Brit Nemzetközösség élén az 1917-ben létrejött, a világ legismertebb uralkodói dinasztiája, a Windsor-ház áll. Az állam élén az 1952 óta regnáló II. Erzsébet áll, utóda pedig fia, Károly walesi herceg.
Miniállamok
Európa hat miniállamából négyben található monarchikus államforma: Andorrában, Liechtensteinben, Monacóban és a Vatikánban. Andorra végső államformája már 1278-ben létrejött. A függetlenné váló ország élére a francia Foix grófja és Urgel püspöke lépett, megelőzve ezzel a világi és egyházi vezetés közti konfrontációt. 1607-től a mindenkori francia államfő vette át a grófi szerepkört. Jelenleg Joan Enric Vives Sicília püspök és François Hollande francia elnök áll a miniállam élén.
Liechtenstein államformája csupán 1921 óta alkotmányos monarchia. Élén a modern világ leggazdagabb családjainak egyike, a Liechtenstein-család tagja, az 1989 óta regnáló II. János Ádám fejedelem áll, utóda fia, Alajos.
Monaco városát 1215-ben alapították, s a 13. század vége óta a Grimaldi család befolyása alatt áll. Az 1911-es alkotmány révén alkotmányos monarchiává lett Monaco (addig abszolút hatalma volt a hercegnek) élén 2005 óta az 1958-ban született II. Albert áll, aki az államfői tisztséget tölti be, míg a végrehajtó hatalmat gyakorló államminisztert (azaz a kormányfőt) a francia kormány által kijelölt franciákból a herceg választja meg.
A több mint ezer éves múlttal büszkélkedő Pápai Állam a 19. század közepére vesztette el függetlenségét, s csupán az 1929-es lateráni szerződésben nyerte vissza az Olasz Királyságtól. A világ legkisebb területű (0,44 négyzetkilométer) államának élén jelenleg Ferenc pápa áll, utódját a bíborosi konklávé választja meg. A Vatikán államformája teokratikus monarchia.
Forrás: múlt-kor, wikipédia