Európában elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a legtöbb országban köztársaság legyen az államforma, de mind a mai napig vannak olyan országok, ahol ötvözték a királyság és a köztársaság berendezkedését. Jelenleg 12 uralkodó dinasztia van az öreg kontinensen. A cikkünk első részében hat uralkodó családot fogunk bemutatni.
Belgium
Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, miután kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól. Az alkotmányuk értelmében a belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik. Belgiumot a legnépszerűbb monarchiaként szokták emlegetni, mivel az uralkodó hivatalosan a belgák királya, s nem csupán Belgiumé. Jelenleg, 1993 augusztusa óta II. Albert ül az ország trónján, az öröklési rend szerint – nemtől függetlenül – a legidősebb gyermek örökli a trónt, jelen esetben Brabant grófja, Fülöp herceg.
Dánia
Dániában a királyság intézménye egészen a 10. századig, a vikingek idejéig nyúlik vissza, így a skandináv ország Európa egyik legrégebbi monarchiája. Eleinte a király személye választható volt, 1660-ban azonban örökletessé vált. 1849-ben az új alkotmány értelmében az ország államformája alkotmányos monarchia lett, az 1953. március 27-i öröklési törvény pedig bevezette a női öröklés lehetőségét is. A Dán Királyság magában foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot is. Alkotmányos királyságról beszélünk, így az uralkodónak pártsemlegesnek kell lennie, az államigazgatásban csupán ceremoniális szerepet tölt be. Jelenleg a 80 százalékos támogatottságú monarchia élén 1972 óta az 1940-ben született II. Margit áll, a trónörökös pedig legidősebb gyermeke, Frigyes.
Luxemburg
Luxemburg 1815. június 9-e óta független és önálló nagyhercegség. 1868-as alkotmánya szerint Luxemburg alkotmányos monarchia, amelyben jelentős szerepet kapott a mindenkori nagyherceg, aki kezében tartja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait, illetve szintén az uralkodó állítja fel a 21 tagú Államtanácsot, amelynek törvényhozó funkciója is van. Jelenleg apja 2000. októberi lemondása után az 1955-ös születésű Henrik luxemburgi nagyherceg áll a miniállam élén, örököse legidősebb fia, Guillaume.
Hollandia
A németalföldi ország 1581-ben Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága néven nyilvánította ki függetlenségét a Spanyol Királyságtól, 1648-ben pedig a vesztfáliai béke is cikkelyei közé vette az akkor már Hollandia néven futó állam önállóságát. Hollandia 1848-ban parlamentáris demokrácia lett, 1815 óta pedig alkotmányos monarchia. A Holland Királyság uralkodó dinasztiája 1815-től kezdődően az Orániai-Nassau-ház. Az 1980 óta uralkodó Beatrix királynő 2013. január 28-án este lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor herceg javára, így 123 év elteltével ismét férfi uralkodója lett Hollandiának.
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, s az ország egységes és többé-kevésbé független. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről; legutóbb 1905-ben választottak királyt népszavazás útján. A király főként ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján, örököse egyetlen fia, Haakon herceg.
Spanyolország
A Spanyol Királyság létrejötte Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 1479-es házasságához köthető, amivel a pár egyesítette az Ibériai-félsziget két legnagyobb államát, a területek integrációja azonban a mai napig nincs megoldva. Az 1978. évi alkotmány bevezetése után az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A király reprezentatív feladatai mellett más államok uralkodóihoz képest jelentékenyebb hatalommal bír. 2014. június 19-e óta VI. Fülöp uralkodik Spanyolországban, aki I. János Károly spanyol király és Glücksburgi Zsófia görög és dán királyi hercegnő fia.
Forrás: múlt-kor, wikipédia
Belgium 1831. július 21-től királyság hivatalosan, miután kivívta függetlenségét az Egyesült Németalföldi Királyságtól. Az alkotmányuk értelmében a belga király Belgium egységét és függetlenségét testesíti meg. Beiktatása a katolikus egyház áldásával egy egyszerű polgári eskütételi ünnepségen zajlik. Belgiumot a legnépszerűbb monarchiaként szokták emlegetni, mivel az uralkodó hivatalosan a belgák királya, s nem csupán Belgiumé. Jelenleg, 1993 augusztusa óta II. Albert ül az ország trónján, az öröklési rend szerint – nemtől függetlenül – a legidősebb gyermek örökli a trónt, jelen esetben Brabant grófja, Fülöp herceg.
Dánia
Dániában a királyság intézménye egészen a 10. századig, a vikingek idejéig nyúlik vissza, így a skandináv ország Európa egyik legrégebbi monarchiája. Eleinte a király személye választható volt, 1660-ban azonban örökletessé vált. 1849-ben az új alkotmány értelmében az ország államformája alkotmányos monarchia lett, az 1953. március 27-i öröklési törvény pedig bevezette a női öröklés lehetőségét is. A Dán Királyság magában foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot is. Alkotmányos királyságról beszélünk, így az uralkodónak pártsemlegesnek kell lennie, az államigazgatásban csupán ceremoniális szerepet tölt be. Jelenleg a 80 százalékos támogatottságú monarchia élén 1972 óta az 1940-ben született II. Margit áll, a trónörökös pedig legidősebb gyermeke, Frigyes.
Luxemburg
Luxemburg 1815. június 9-e óta független és önálló nagyhercegség. 1868-as alkotmánya szerint Luxemburg alkotmányos monarchia, amelyben jelentős szerepet kapott a mindenkori nagyherceg, aki kezében tartja a végrehajtói hatalmat, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait, illetve szintén az uralkodó állítja fel a 21 tagú Államtanácsot, amelynek törvényhozó funkciója is van. Jelenleg apja 2000. októberi lemondása után az 1955-ös születésű Henrik luxemburgi nagyherceg áll a miniállam élén, örököse legidősebb fia, Guillaume.
Hollandia
A németalföldi ország 1581-ben Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága néven nyilvánította ki függetlenségét a Spanyol Királyságtól, 1648-ben pedig a vesztfáliai béke is cikkelyei közé vette az akkor már Hollandia néven futó állam önállóságát. Hollandia 1848-ban parlamentáris demokrácia lett, 1815 óta pedig alkotmányos monarchia. A Holland Királyság uralkodó dinasztiája 1815-től kezdődően az Orániai-Nassau-ház. Az 1980 óta uralkodó Beatrix királynő 2013. január 28-án este lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor herceg javára, így 123 év elteltével ismét férfi uralkodója lett Hollandiának.
Norvégia
Norvégia 872-es létrejötte óta a királyság intézménye folyamatos, s az ország egységes és többé-kevésbé független. Habár az ország hivatalosan mindig is örökletes királyság volt, történelme során nem egyszer választás útján döntöttek a következő norvég uralkodó személyéről; legutóbb 1905-ben választottak királyt népszavazás útján. A király főként ceremoniális funkciókat tölt be, bár a norvég alkotmány szerint kezében van a végrehajtó hatalom: gyakorlatilag az Államtanács viseli ennek súlyát a király nevében. Jelenleg 1991. január 17-től a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-dinasztia egyik ágának sarja, V. Harald székel Norvégia trónján, örököse egyetlen fia, Haakon herceg.
Spanyolország
A Spanyol Királyság létrejötte Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 1479-es házasságához köthető, amivel a pár egyesítette az Ibériai-félsziget két legnagyobb államát, a területek integrációja azonban a mai napig nincs megoldva. Az 1978. évi alkotmány bevezetése után az ország államformája alkotmányos monarchia lett. A király reprezentatív feladatai mellett más államok uralkodóihoz képest jelentékenyebb hatalommal bír. 2014. június 19-e óta VI. Fülöp uralkodik Spanyolországban, aki I. János Károly spanyol király és Glücksburgi Zsófia görög és dán királyi hercegnő fia.
Forrás: múlt-kor, wikipédia