Egy csütörtökön elfogadott jogszabály értelmében az EU-ba beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni az adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat. A Tanáccsal kötött decemberi megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó utazó nem jelent-e biztonsági veszélyt.
“A külső határok védelme azt jelenti, hogy erős falat emelünk a terroristák ellen és megvédjük az emberek életét. A szisztematikus ellenőrzések bevezetése egy kötelező lépés ebbe az irányba”- mondta Monica Macovei (ECR, Románia) jelentéstevő. A Schengeni határ-ellenőrzési kódexet kiegészítő rendelet tervezetet a Bizottság 2015 decemberében terjesztette elő. A rendelet értelmében az EU-ba beutazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni a Schengeni Információs Rendszeren és más releváns adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek-e el vagy nem lopták-e el azokat.
A szöveget 469 szavazattal 120 ellenében 42 tartózkodással fogadták el.
Célzott ellenőrzések késedelmek esetén
Ha a szisztematikus ellenőrzések nagyon lelassítják a légi, szárazföldi és tengeri forgalmat, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy célzott ellenőrzésekre térnek át, amennyiben a kockázat elemzés azt mutatja, hogy ezzel nem nő a fenyegetettség. A célzott ellenőrzés magában kell, hogy foglalja az úti okmány hitelességére vonatkozó vizsgálatot. A reptereken a tagállamok a rendelet hatályba lépése után hat hónapig végezhetnek célzott ellenőrzéseket, ezt az időszakot kivételes körülmények között (például ha a reptérnek egyelőre nincsenek megfelelő eszközei a szisztematikus ellenőrzésekre) 18 hónappal lehet meghosszabbítani.
Következő lépések
A rendelet 20 nappal azután lép életbe, hogy megjelent az EU Hivatalos lapjában és utána azonnal alkalmazható. Dániára, az Egyesült Királyságra és Írországra nem vonatkozik a rendelet.
Háttér
A rendelet a brüsszeli, párizsi és berlini támadásokban is megmutatkozó terrorveszély jegyében és a korábban az ISIS kötelékében Szíriában, Irakban tevékeny „külföldi harcosok” miatt született.
Magyar képviselői idézetek:
Szanyi Tibor (S&D, MSZP): A tapasztalatok szerint a demonstratív látszat-intézkedések, a lakosság egészére – adott esetben minden uniós és egyéb állampolgár utazóra egyformán – kiterjedő rendszerszerű, automatikus határellenőrzés nem alkalmas a potenciális terroristák kiszűrésére. Eredményt inkább az alapos kockázat-elemzésen, bűnügyi és hírszerzői információgyűjtésen és –cserén alapuló, célzott beavatkozástól várhatunk."
Niedermüller Péter (S&D, DK): Az segítheti a terrorizmus és bűnözés elleni küzdelmet, ha az Unió külső határait átlépők esetében megtörténik az adatok ellenőrzése, de ez csak akkor hozhat eredményt, ha maguk a tagállamok is megfelelően együttműködnek egymással. Az adatok válogatás és célzás nélküli gyűjtése viszont csak lassítja a feldolgozást, és nehezíti a terrorelhárítással és bűnüldözéssel foglalkozó szervek munkáját.
Eljárás: Együttdöntés, megállapodás az első olvasatban
Forrás:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20170210IPR61804/fokozott-hat%C3%A1rellen%C5%91rz%C3%A9sek-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-harcosok-meg%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra
A szöveget 469 szavazattal 120 ellenében 42 tartózkodással fogadták el.
Célzott ellenőrzések késedelmek esetén
Ha a szisztematikus ellenőrzések nagyon lelassítják a légi, szárazföldi és tengeri forgalmat, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy célzott ellenőrzésekre térnek át, amennyiben a kockázat elemzés azt mutatja, hogy ezzel nem nő a fenyegetettség. A célzott ellenőrzés magában kell, hogy foglalja az úti okmány hitelességére vonatkozó vizsgálatot. A reptereken a tagállamok a rendelet hatályba lépése után hat hónapig végezhetnek célzott ellenőrzéseket, ezt az időszakot kivételes körülmények között (például ha a reptérnek egyelőre nincsenek megfelelő eszközei a szisztematikus ellenőrzésekre) 18 hónappal lehet meghosszabbítani.
Következő lépések
A rendelet 20 nappal azután lép életbe, hogy megjelent az EU Hivatalos lapjában és utána azonnal alkalmazható. Dániára, az Egyesült Királyságra és Írországra nem vonatkozik a rendelet.
Háttér
A rendelet a brüsszeli, párizsi és berlini támadásokban is megmutatkozó terrorveszély jegyében és a korábban az ISIS kötelékében Szíriában, Irakban tevékeny „külföldi harcosok” miatt született.
Magyar képviselői idézetek:
Szanyi Tibor (S&D, MSZP): A tapasztalatok szerint a demonstratív látszat-intézkedések, a lakosság egészére – adott esetben minden uniós és egyéb állampolgár utazóra egyformán – kiterjedő rendszerszerű, automatikus határellenőrzés nem alkalmas a potenciális terroristák kiszűrésére. Eredményt inkább az alapos kockázat-elemzésen, bűnügyi és hírszerzői információgyűjtésen és –cserén alapuló, célzott beavatkozástól várhatunk."
Niedermüller Péter (S&D, DK): Az segítheti a terrorizmus és bűnözés elleni küzdelmet, ha az Unió külső határait átlépők esetében megtörténik az adatok ellenőrzése, de ez csak akkor hozhat eredményt, ha maguk a tagállamok is megfelelően együttműködnek egymással. Az adatok válogatás és célzás nélküli gyűjtése viszont csak lassítja a feldolgozást, és nehezíti a terrorelhárítással és bűnüldözéssel foglalkozó szervek munkáját.
Eljárás: Együttdöntés, megállapodás az első olvasatban
Forrás:http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20170210IPR61804/fokozott-hat%C3%A1rellen%C5%91rz%C3%A9sek-a-k%C3%BClf%C3%B6ldi-harcosok-meg%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra