Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2016-os értékeit, melyek számos területen javultak, ugyanakkor a fejlődés lassulását jelzik. Uniós szinten tavaly óta - amikor az Európai Bizottság útjára indította a digitális egységes piaci stratégiát - fejlődés tapasztalható az összekapcsoltság, a digitális készségek, de a közszolgáltatások terén is.
Ezért mind az EU, mind az egyes országok szintjén el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják az uniós országokat a digitális lehetőségek kiaknázásában. A jelentés főbb megállapításai szerint az Unióban javuló tendencia tapasztalható, de ez túl lassúnak számít; lépésekre van szükség ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozzunk; a digitális készségeket is fejleszteni kell; az online kereskedelemben rejlő lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok, valamint egyre több közérdekű szolgáltatás érhető el online, de kihasználtságuk csekély. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató idei értékei szerint MAGYARORSZÁG a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam közül. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb, és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál. Ugyanakkor néhány területen az élvonalban vagyunk: Magyarországon a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások elérhetősége és terjedése, az internethasználat elterjedtsége, valamint a közösségi oldalak használata meghaladja az európai átlagot. A 16-74 éves korosztályban az internethasználók 86%-a követi online a híreket, és 83%-uk van jelen közösségi oldalakon, ami Unió-szerte a legmagasabb arány. Az internetezők 47%-a hallgat zenét, néz filmeket és játszik online; és 55%-uk vesz részt videohívásokban. A tavaly kirajzolódott előrelépés ellenére továbbra sem érjük el az uniós átlagot az internetes bankolás és vásárlás terén. Az internethasználók 47%-a vásárol online - szemben a 65%-os uniós átlaggal -, ez részben annak tudható be, hogy az online kereskedelmet bonyolító vállalkozások száma az uniós átlagot tekintve alacsony. A digitális készségeket elemezve vegyes képet kapunk: a lakosságnak csak 50%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel (az EU-átlag 55%), ugyanakkor az IKT-szakemberek 4,9%-kal viszonylag magas arányban képviseltetik magukat a teljes munkaerőben, szemben a 3,7%-os uniós átlaggal. Magyarország számára a legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti.