December 11-én rendezték meg Budapesten azt a szemináriumot, melynek témája az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása volt. A rendezvényt az Európai
Bizottság, a magyar hatóságok és a Transparency International
Magyarország közös szervezésében bonyolították le. A szemináriumon
szó volt azokról az eszközökről és konkrét intézkedésekről,
melyek révén az alapok összefüggésében hatékonyabban
megelőzhető a csalás és a korrupció kockázata, másrészt
biztosítható, hogy a beruházások kulcsfontosságú ágazatokban
járuljanak hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Magyarország a 2014-2020-as időszakban mintegy 21,9 milliárd eurót
hívhat le, így legfőbb érdeke a források hatékony felhasználása.
A lehető legnagyobb hatás kifejtése érdekében a finanszírozás
feltétele a fokozott eredményközpontúság, valamint a jobb
irányítás és gazdálkodás. A 2014-2020 közötti időszakra szóló
kohéziós politika új elemként kifejezetten előírja, hogy a
tagállami hatóságok arányos csalás elleni intézkedéseket
vezessenek be, melyek segítségével feltárják és kezelik a
potenciális kockázatokat.
Walter Deffaa, a Bizottság Regionális és Várospolitikai
Főigazgatóságának főigazgatója a következőképpen nyilatkozott:
„Az uniós források kulcsfontosságúak a magyarországi
közberuházások társfinanszírozásához. A magyar polgároknak és
az Unió adófizetőinek egyaránt az az érdeke, hogy e
ráfordításokat a lehető leghatékonyabban állítsák a
munkahelyteremtés és a növekedés szolgálatába, és ne tűnjenek el
ilyen-olyan zsebekben. Ez indokolja, hogy a megfelelő végrehajtást
elősegítve együttműködünk a magyar hatóságokkal, ami egyúttal
biztosítja a beruházások védelmét és a ráfordítások
hatékonyságát. A korrupció révén kieső összegek végeredményben
a régiók növekedési és munkahelyteremtési lehetőségeitől vonnak
el forrásokat. A Bizottság minden tőle telhető segítséget megad az
uniós pénzeszközök eredményes felhasználásának
megvalósításához."
Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
főigazgatója hangsúlyozta: „E gazdasági megszorítások
jellemezte időszakban még lényegesebb, hogy az előirányzott uniós
finanszírozást ténylegesen a szándékolt célnak megfelelően
használják fel. Arra ösztönözzük magyarországi partnereinket,
hogy a csalások megelőzése végett hozzanak megfelelő
intézkedéseket, gondoskodva arról, hogy az adófizetők pénzét az
utolsó fillérig helyesen használják fel."
Csepreghy Nándor államtitkár, a Miniszterelnökség
miniszterhelyettese kiemelte a magyar kormány elkötelezettségét a
korrupció és csalás elleni küzdelemben és felvázolta az ennek
érdekében hozott intézkedéseket, példaként felhozva a
megszigorított közbeszerzési szabályozást.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország
ügyvezető igazgatója a következőket mondta: „_Az uniós források
jelentik a magyarországi gazdasági növekedés motorját, nélkülük
az ország gazdasági teljesítménye lényegesen gyengébb lenne.
Kiemelten fontos, hogy ez az idei hazai GDP több mint 6%-ára tehető
óriási összeg a társadalom egésze számára előnyt jelentsen. A
korrupció visszaszorítására irányuló erőfeszítéseknek az egyes
gazdasági szereplőkkel való indokolatlan, kivételezett elbánás
megelőzésére kellene összpontosítaniuk_."
A budapesti szeminárium az Európai Bizottság
rendezvénysorozatának egyik eseménye. A szemináriumok révén a
Bizottság támogatást kíván biztosítani az uniós tagállamoknak,
hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az ESB-alapok nyújtotta
lehetőségekből. A rendezvény amellett, hogy hozzájárul az
ESB-alapok fokozott magyarországi hozzáadott értékéhez, kiváló
alkalmat teremt arra, hogy az uniós intézmények, a magyar hatóságok
és a hazai civil szféra képviselői tapasztalatot cseréljenek, és
áttekintsék a jó közigazgatás érvényre juttatása terén bevált
gyakorlatokat.
Bizottság, a magyar hatóságok és a Transparency International
Magyarország közös szervezésében bonyolították le. A szemináriumon
szó volt azokról az eszközökről és konkrét intézkedésekről,
melyek révén az alapok összefüggésében hatékonyabban
megelőzhető a csalás és a korrupció kockázata, másrészt
biztosítható, hogy a beruházások kulcsfontosságú ágazatokban
járuljanak hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Magyarország a 2014-2020-as időszakban mintegy 21,9 milliárd eurót
hívhat le, így legfőbb érdeke a források hatékony felhasználása.
A lehető legnagyobb hatás kifejtése érdekében a finanszírozás
feltétele a fokozott eredményközpontúság, valamint a jobb
irányítás és gazdálkodás. A 2014-2020 közötti időszakra szóló
kohéziós politika új elemként kifejezetten előírja, hogy a
tagállami hatóságok arányos csalás elleni intézkedéseket
vezessenek be, melyek segítségével feltárják és kezelik a
potenciális kockázatokat.
Walter Deffaa, a Bizottság Regionális és Várospolitikai
Főigazgatóságának főigazgatója a következőképpen nyilatkozott:
„Az uniós források kulcsfontosságúak a magyarországi
közberuházások társfinanszírozásához. A magyar polgároknak és
az Unió adófizetőinek egyaránt az az érdeke, hogy e
ráfordításokat a lehető leghatékonyabban állítsák a
munkahelyteremtés és a növekedés szolgálatába, és ne tűnjenek el
ilyen-olyan zsebekben. Ez indokolja, hogy a megfelelő végrehajtást
elősegítve együttműködünk a magyar hatóságokkal, ami egyúttal
biztosítja a beruházások védelmét és a ráfordítások
hatékonyságát. A korrupció révén kieső összegek végeredményben
a régiók növekedési és munkahelyteremtési lehetőségeitől vonnak
el forrásokat. A Bizottság minden tőle telhető segítséget megad az
uniós pénzeszközök eredményes felhasználásának
megvalósításához."
Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
főigazgatója hangsúlyozta: „E gazdasági megszorítások
jellemezte időszakban még lényegesebb, hogy az előirányzott uniós
finanszírozást ténylegesen a szándékolt célnak megfelelően
használják fel. Arra ösztönözzük magyarországi partnereinket,
hogy a csalások megelőzése végett hozzanak megfelelő
intézkedéseket, gondoskodva arról, hogy az adófizetők pénzét az
utolsó fillérig helyesen használják fel."
Csepreghy Nándor államtitkár, a Miniszterelnökség
miniszterhelyettese kiemelte a magyar kormány elkötelezettségét a
korrupció és csalás elleni küzdelemben és felvázolta az ennek
érdekében hozott intézkedéseket, példaként felhozva a
megszigorított közbeszerzési szabályozást.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország
ügyvezető igazgatója a következőket mondta: „_Az uniós források
jelentik a magyarországi gazdasági növekedés motorját, nélkülük
az ország gazdasági teljesítménye lényegesen gyengébb lenne.
Kiemelten fontos, hogy ez az idei hazai GDP több mint 6%-ára tehető
óriási összeg a társadalom egésze számára előnyt jelentsen. A
korrupció visszaszorítására irányuló erőfeszítéseknek az egyes
gazdasági szereplőkkel való indokolatlan, kivételezett elbánás
megelőzésére kellene összpontosítaniuk_."
A budapesti szeminárium az Európai Bizottság
rendezvénysorozatának egyik eseménye. A szemináriumok révén a
Bizottság támogatást kíván biztosítani az uniós tagállamoknak,
hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az ESB-alapok nyújtotta
lehetőségekből. A rendezvény amellett, hogy hozzájárul az
ESB-alapok fokozott magyarországi hozzáadott értékéhez, kiváló
alkalmat teremt arra, hogy az uniós intézmények, a magyar hatóságok
és a hazai civil szféra képviselői tapasztalatot cseréljenek, és
áttekintsék a jó közigazgatás érvényre juttatása terén bevált
gyakorlatokat.