Az európai gazdaság fellendülése immár negyedik éve tart, és
folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból
adódó növekedés. Ezzel egyidejűleg a világgazdaság jelentős
része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az
európai növekedés kockázati tényezőit. A Bizottság téli
előrejelzése szerint ősz óta nem sokat változtak az átfogó
növekedéssel kapcsolatos kilátások, ugyanakkor emelkedett a
vártnál kisebb növekedés kockázata, ami főként külső
tényezőkre vezethető vissza. Az euróövezetben a tavalyi 1,6% után
idén 1,7%-os, 2017-ben pedig 1,9%-os növekedésre lehet számítani.
Az előrejelzés szerint az uniós gazdaság növekedése idén
változatlanul 1,9% marad, majd jövőre 2%-ra nő. Egyes
növekedésösztönző tényezők a várakozások szerint
erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb
ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők közé sorolhatók az
alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és az
alacsony euróárfolyam. Ezzel párhuzamosan egyre határozottabban
kirajzolódnak a gazdaságot veszélyeztető kockázatok, és új
kihívások jelennek meg: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban
lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem és geopolitikai,
illetve szakpolitikai bizonytalanság tapasztalható.
A magyarországi számadatok szerint a hazai gazdaság 2014-ben 3,7%-os
növekedést mutatott, ezzel szemben a reál-GDP növekedése
várhatóan lassul, 2015-ben 2,7%-ra, majd idén 2,1%-ra. 2017-re ismét
emelkedő tendenciát jeleznek 2,5%-os értékkel. Az adatok azt jelzik,
hogy a munkanélküliség csökkenése folytatódik, az infláció pedig
fokozatosan növekszik. A hivatalos célérték előrejelzett
túlteljesítését követően az államháztartási hiány a
számítások szerint a GDP 2%-a körül stabilizálódik, ami
történelmi mélypontot jelentene. Emellett a GDP százalékában mért
bruttó államadósság előreláthatólag csökkenő tendenciát fog
mutatni.
folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból
adódó növekedés. Ezzel egyidejűleg a világgazdaság jelentős
része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az
európai növekedés kockázati tényezőit. A Bizottság téli
előrejelzése szerint ősz óta nem sokat változtak az átfogó
növekedéssel kapcsolatos kilátások, ugyanakkor emelkedett a
vártnál kisebb növekedés kockázata, ami főként külső
tényezőkre vezethető vissza. Az euróövezetben a tavalyi 1,6% után
idén 1,7%-os, 2017-ben pedig 1,9%-os növekedésre lehet számítani.
Az előrejelzés szerint az uniós gazdaság növekedése idén
változatlanul 1,9% marad, majd jövőre 2%-ra nő. Egyes
növekedésösztönző tényezők a várakozások szerint
erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb
ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők közé sorolhatók az
alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és az
alacsony euróárfolyam. Ezzel párhuzamosan egyre határozottabban
kirajzolódnak a gazdaságot veszélyeztető kockázatok, és új
kihívások jelennek meg: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban
lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem és geopolitikai,
illetve szakpolitikai bizonytalanság tapasztalható.
A magyarországi számadatok szerint a hazai gazdaság 2014-ben 3,7%-os
növekedést mutatott, ezzel szemben a reál-GDP növekedése
várhatóan lassul, 2015-ben 2,7%-ra, majd idén 2,1%-ra. 2017-re ismét
emelkedő tendenciát jeleznek 2,5%-os értékkel. Az adatok azt jelzik,
hogy a munkanélküliség csökkenése folytatódik, az infláció pedig
fokozatosan növekszik. A hivatalos célérték előrejelzett
túlteljesítését követően az államháztartási hiány a
számítások szerint a GDP 2%-a körül stabilizálódik, ami
történelmi mélypontot jelentene. Emellett a GDP százalékában mért
bruttó államadósság előreláthatólag csökkenő tendenciát fog
mutatni.